»Kezdőlap  » Galéria  » Képes kalauz  » Online helyi újság  » Civil szervezetek  » Intézmények  » Helytörténet  » Programok  » Kapcsolat 


MANN GYULA: A piros iskolába jártam - XVI. fejezet

XVI. Sz. Olga

Iskolai ténykedésem legalitását az Iskolai Szülői Munkaközösség Választmányába történt bekerülésem biztosította. Ennek az öt főt számláló társaságnak volt a tagja, később vezetője Olga. Férfias magabiztossága és lendülete, mindig mosolygós arca ma is előttem van. Egyszerű, kiismerhető, tiszta lelkű. Egy szövőgyárban volt szövőnő. Amikor megnyílt a jégpálya, elsők között húzott korcsolyacipőt, bár ezt eddig soha nem próbálta. A jelenet előttem történt. Ahogy belépett a jégre, szélesre tárta a karjait, és így kiáltott: "Na, mit szólsz Gyuszikám?!"- zsupsz, már zuhant is hanyatt. Ijedtemben szóhoz sem jutottam. Esése látványos és hatásos volt, magával rántva másokat. Gyorsan esett, lassan állítottuk talpra, de nem adta fel, tovább gyakorolt. Estefelé már egész ügyes volt. Másnap sem az esésekre, csak a szűk cipőtől feltört lábára panaszkodott. Ezután még volt néhány szép telünk, míg munkanélküli nem lett. Kimúlt alóla a szövőgyár. Pár évig az NSZK-ban dolgozott mint házvezetőnő. Nem lehetett könnyű dolga nyelvtudás nélkül. Ott jól keresett, de hogy a családja ne nélkülözze tovább, hazajött. Az Amway-mozgalomban nagy örömét lelte. Nem akart beletörődni ez irányú érdektelenségembe. Úgy vélte, ezt nekem találták ki. Energiáit váratlanul legyőzte egy súlyos betegség. Utolsó beszélgetésünkkor még bizakodó volt. Itt kellett hagynia a férjét, Tibort és három gyermekét. A kicsinek, Norbinak még nagyon nagy szüksége lett volna rá. Gyorsan elment.

Ma is jólesik visszaemlékeznem a sok szép hozzád fűződő emlékem között arra a napra, amikor a kisebbik gyerekem, a fiam is befejezte az általános iskolát. Az évzáró ünnepségen úgy rendezted, hogy mikrofonhoz jussak. Így, miután elbúcsúztam az iskolai szerepléstől, néhány fontosnak vélt gondolatot elmondhattam a gyerekeknek. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy a kemény pályák helyett - mint amilyen a bitumen is - keressék inkább az ízületet kímélő füves vagy salakos pályát. Becsüljék meg a szüleiktől kapott szokatlan ajándékot, a sportpályát. Ezután te keresetlen szavaiddal - ahogy érezted - nekem köszönted meg azt a munkát, amit a sok ember közös akarataként valósítottunk meg, amíg a piros iskolába jártam.

Ha még tartogat a sors számomra több tennivalót, azt olyan társakkal szeretném végezni, mint amilyen Te voltál.
    »VISSZA 


                              nti WEBDESIGN