»Kezdőlap  » Galéria  » Képes kalauz  » Online helyi újság  » Civil szervezetek  » Intézmények  » Helytörténet  » Programok  » Kapcsolat 


MANN GYULA: A piros iskolába jártam - VII. fejezet

VII. Vágjunk hát bele!

Már a második jeges tél is eltelt, és szerettük volna tökéletesíteni az adottságokat. Egyre több szülő csatlakozott hozzánk, úgy éreztük többre vagyunk képesek. Tippet kaptam, hogy pénzhez juthatunk, mivel a KISZ országos pályázatot hirdetett a közösségi, ezen belül az iskolai sportélet támogatására. Megírtam a pályázatot és a vázolt céljainkra negyvenezer forintot nyertünk. Ez az összeg elégnek bizonyult, mivel a szülők hozzáadott dologi támogatása ennél sokkal nagyobb értéket képviselt. A munka elvégzésekor a felhasznált pénzről tételes elszámolást készítettem. Engem is meglepett, mivel munkaköröm során mindig is sikerült távol tartanom magam a pénzügyektől, hogy a felhasználást ellenőrző tanácsi előadó milyen elégedett volt az elszámolással. Talán az a dicséret az oka, hogy még ma is otthonomban kerülgetem azt a sok fránya papírt, az eredeti dokumentumok másolatát.

Amikor belekezdtünk a pályaépítésbe a cél világos és fontos volt, de a részletek dzsungelét csak lépésről lépésre, tehát csak homályosan láttuk át. A kívülállók talán szkeptikusan nézték a fejleményeket. Mai világunkban is sok a kívülálló és szkeptikus. Ítélkezhetnek-e ők, mondjuk, a felelőtlenségünkről? Egy biztos. Veszteni és nyerni csak a résztvevőknek van módja, a kívülálló csak kívülálló marad, aki soha nem nyerhet semmit és így végül is csak vesztes lehet.
    »VISSZA 


                              nti WEBDESIGN