»Kezdőlap  » Galéria  » Képes kalauz  » Online helyi újság  » Civil szervezetek  » Intézmények  » Helytörténet  » Programok  » Kapcsolat 


MANN GYULA: A piros iskolába jártam - V. fejezet

V. E. Csilla

Újpalota a főváros alvóvárosa, Fót pedig innen nézve Újpalota kirándulóhelye. Ha időm engedte, pontosabban, ha időt szántam rá, kerékpárral egykettőre odaértem. Így történt akkor is, amikor kísérő szülőként a 2. E osztállyal és egy tanítónővel útra keltünk egy hétvégi napon. A cél egy kellemes fürdőzés volt a fóti tóban, labdázás, stb. Az országúti forgalom még elviselhető volt. A Skodákkal nem kellett, na meg nem is lehetett úgy száguldani, mint a mai paripákon. Ha busszal mentél, 8 forintért, míg ma 245 forintért sem mindig adnak jegyet. Megérkeztünk hát az említett tóhoz és letáboroztunk. Előkerültek a csomagok titkos tartalmaikkal, zsíros kenyerekre rakott szalámikkal és mézédes italokkal.

A fák alatt céllövöldés bódé teljes fegyverzetével. A bódé üzemeltetője remek bevételt remélhetett. Csilla cserfes, vidám lányka volt. Bőven gondoskodott emésztőszervei foglalkoztatásáról. A bódé előtt máris sor állott, és a lövés sora Csillára került. Félig elfogyasztott zsíros kenyerével a kezében már a puskát szorongatta. Céltárgy bőven akadt, nehéz is lehetett dönteni. Így történhetett Csillával is, mert a puskacső ide-oda imbolyogva kereste a célt. A lövés eldördült, a céllövöldés összeesett, mint a hóember a sütőben, vagy még drámaiabban. Az ólom a kulcscsontja alá hatolt. Felesége méltó haragjában elátkozott minket. A váratlan eseményben jó lett volna köddé válni, de legalábbis Csillát oltalmunk alá venni. Kis hősnőnk rendületlenül tartotta a puskát, megválni attól nem akart, mondván: "Még három lövésem maradt, amire befizettem!" Lebeszélői képességünk cicerói magasságára volt szükség állásfoglalásának megváltoztatására. Nem is lehet csodálni, hiszen befizetett. A nap hátra levő része szinte "esemény nélkül telt", a céllövöldést a mentő elvitte. Mi a tó túlsó részén múlattuk az időt. Mire esteledett, a táskák tartalma is elfogyott, ideje volt hát hazaindulni, immár egy éles bevetésen részt vett céllövészünk kíséretében.

Kedves Csilla! Vajon hogy vagy? Szerintem szerencse kísérte utadat. Bizonyára szép családod, talán már unokáid is vannak. Ha az életben nehézségekbe ütközöl, remélem, nem hátrálsz meg. Amivel rendelkezel, az megillet, mert ezekért előre befizettél. Az Isten áldjon meg.
    »VISSZA 


                              nti WEBDESIGN